Sign in with Facebook
Dani Dányi's Reviews > A heterók istenéhez
A heterók istenéhez
by
by
Problémaköteg, egy problémakötet. Eleve: hogy egyetlen ügyrÅ‘l, egy méltó ügyrÅ‘l szól, mint életrÅ‘l, élet, ügy, érzékenyÃtés, aktivizmus. Nekem ez szembemegy a lÃrával, én errÅ‘l inkább prózában tájékozódom, errÅ‘l a sok jogos és körültekintÅ‘en megfogalmazott közölnivalóval. Kétélű dolog, hogy ennyire fontos legyen ez a kötet most. És a borÃtó, a rányomtatott fóliaminta. (Egy becsomagolt erdÅ‘?)
Van ebben univerzális bőven, de mégis: ez nagyon kontextuserős kötet, kitartott, következetes körbejárása egy vallásos és homoszexuális ember életproblémájának ma Magyarországon. Elmondja, elmagyarázza, körbejárja, szemlélteti. Igaza van. Nekem ez felemás.
EgyfelÅ‘l hogy kritikán felül helyezkedik: hát akinek ez nem annyira tetszik, az homofób, nem szolidáris, egyáltalán: nem érzékeny. Nem illik nem tetszenie. De hát ez eléggé bekorlátozza a szerzÅ‘t és olvasót egyaránt, ez nekem nem komfortos. Mégis nagy tisztelettel Ãrok most Kupihár Rebeka kötetérÅ‘l, bármilyen vegyes érzésekkel is.
Még szerencse, hogy nem ennyire homogén ez a kötet. Találni benne (ilyen kekec, finnyázó olvasónak is mint én lettem, soksok év aktivistáskodás és lassan ugyanannyi év fanyar hátrébblépÅ‘sség mellett), akit nem lep meg a téma, nem botránkoztat meg a társadalmi moral nonsense, talán még kicsit irritál hogy a gyerekvállalás körüli nyünnyögéssel mégis mi a frászt kezdjek tudatos gyermektelenként de hát oké belefér - szóval még ilyen dioptriával is találok benne olyan verset, talán csak párat, ami betalál. Amire azt mondom igen, nem csak abból áll a világ hogy igazság van meg igazságtalanság (pedig van bÅ‘ven), hanem mindenirányú elbizonytalanodás és megválaszolhatatatlanság, vagy éppen tényleg szépre eltalált szöveg, vagy olyan irónia amin szÃvbÅ‘l együttérezve nevetek.
Jó, hogy van ez a kötet, és jó elsÅ‘ kötet, borzasztó kitárulkozó, vállaltan kiszolgáltatott, all-in. Bevállalós. Csak ne lenne köré ez a közélet, ez a nyomorúság, hogy huszon- vagy hány éve hogy errÅ‘l beszélünk és olvasunk, és Ãrunk is, és mégis mindig csak muszáj nekimenni saját testtel és minden szavaddal ugyanannak az egyre sötétebb jégnek. Az ám, hazám.
Van ebben univerzális bőven, de mégis: ez nagyon kontextuserős kötet, kitartott, következetes körbejárása egy vallásos és homoszexuális ember életproblémájának ma Magyarországon. Elmondja, elmagyarázza, körbejárja, szemlélteti. Igaza van. Nekem ez felemás.
EgyfelÅ‘l hogy kritikán felül helyezkedik: hát akinek ez nem annyira tetszik, az homofób, nem szolidáris, egyáltalán: nem érzékeny. Nem illik nem tetszenie. De hát ez eléggé bekorlátozza a szerzÅ‘t és olvasót egyaránt, ez nekem nem komfortos. Mégis nagy tisztelettel Ãrok most Kupihár Rebeka kötetérÅ‘l, bármilyen vegyes érzésekkel is.
Még szerencse, hogy nem ennyire homogén ez a kötet. Találni benne (ilyen kekec, finnyázó olvasónak is mint én lettem, soksok év aktivistáskodás és lassan ugyanannyi év fanyar hátrébblépÅ‘sség mellett), akit nem lep meg a téma, nem botránkoztat meg a társadalmi moral nonsense, talán még kicsit irritál hogy a gyerekvállalás körüli nyünnyögéssel mégis mi a frászt kezdjek tudatos gyermektelenként de hát oké belefér - szóval még ilyen dioptriával is találok benne olyan verset, talán csak párat, ami betalál. Amire azt mondom igen, nem csak abból áll a világ hogy igazság van meg igazságtalanság (pedig van bÅ‘ven), hanem mindenirányú elbizonytalanodás és megválaszolhatatatlanság, vagy éppen tényleg szépre eltalált szöveg, vagy olyan irónia amin szÃvbÅ‘l együttérezve nevetek.
Jó, hogy van ez a kötet, és jó elsÅ‘ kötet, borzasztó kitárulkozó, vállaltan kiszolgáltatott, all-in. Bevállalós. Csak ne lenne köré ez a közélet, ez a nyomorúság, hogy huszon- vagy hány éve hogy errÅ‘l beszélünk és olvasunk, és Ãrunk is, és mégis mindig csak muszáj nekimenni saját testtel és minden szavaddal ugyanannak az egyre sötétebb jégnek. Az ám, hazám.
Sign into Å·±¦ÓéÀÖ to see if any of your friends have read
A heterók istenéhez.
Sign In »
